Már tegnap tudtuk, hogy ma bolondok háza lesz nálunk a boltban. Hogy miért? Mert egy elég nagy megrendelésen dolgozunk, de a megrendelő elég cifra dolgokat szeretne. Szerencsére, reggel sütött a nap, amitől a kedvem is vidámabban indult…

A kedélyünk is jobb

Napok óta ködös reggelre ébredtünk… Reggel szerencsére nem kellett korán kelni, hiszen a gyerekeknek őszi szünet van, és nem kell őket ébreszteni. Tehát már amúgy is jól indult a reggelem, hiszen nyertem egy órát. Imádom a gyerekeimet, de a hétköznapok…de azt hiszem, annak akinek vannak gyerekei, nem kell bemutatni. Minden reggel megy a könyörgés, hogy keljetek már fel, elkéstek, reggeli…

Ez mind ma kimaradt, és ettől már jó kedvem volt. Ami azt illeti, még a reggeli kávét is sikerült meginnom egyedül, nyugalomban, amire már régóta nem volt lehetőségem. Hiszen minden reggel egy kapkodás.

A munkahelyem

Egy olyan cégnél dolgozom, ahol nyomtatást vállalunk. Persze nem egy papírra gondolom, hanem ruhára. Bármilyen ruhára képesek vagyunk nyomtatni, és bármilyen mintát is. Van minden féle megrendelőnk. Nyomtatunk egyenruhákat iskoláknak, vagy éppen munkaruházatot, a cég logójával.

Vannak jó munkáink, és vannak elég nehéz esetek is. Múltkor például egy néptánc egyesületnek kellett nyomtatni pólókat. Valamit le kellett egyeztetnünk a logót illetően, így be kellett ugranom hozzájuk. Nagyon helyesek voltak, éppen próba volt, és a legkisebbek táncoltak. Persze nem akartam zavarni, így leültem az ajtó melletti kis padra, és ott várakoztam a szünetig.

A minta leegyeztetése után, még a felsők színét illetősen kellett egyeztetni. A lányoknak is másik színt szerettek volna, és a fiúknak is. Persze mint minden gyerek, ők is kíváncsiak voltak, hogy ki vagyok, miért jöttem, és persze füleltek is a kis aranyosak. Ami azt illeti, azt is hallották, hogy a színekről beszélünk…és amikor előhúztam a rózsaszínű pólót, a lányok nagy sikításba kezdtek, és majd megőrültek, hogy azt válasszuk nekik.  Szóval ők egy nagyon pozitív élmény volt.

Vannak nem túl egyszerű esetek, mint hogy említettem is. Most is van egy megrendelőnk, akinek semmi nem tetszik. Már nem tudom, hogy Gábor a tervező srác hány fajta mintát, logót tervezett neki, de semmi nem jó. Persze ő hozzájuk is kell türelem, hiszen belőlük élünk mindannyian, de annyi energiát elvesznek, hogy sokszor felemészt.

Gábornak sokszor érdekes megrendelései is vannak. A múltkor az egyik haverja azt kérte tőle, hogy tervezzen neki a motorjához, és a krossz bukósisakok valamelyikére neki egy nonfiguratív mintát. Ezeket a kihívásokat ő is nagyon szereti, hiszen nem a megszokott sablont kell neki csinálnia. Persze ez nem pár napig tart, hiszen van olyan, hogy hetekig, vagy hónapokig dolgozik egy egy terven.

Szeretem a munkámat, mert sok esetben vannak megható megrendeléseink is. Nem egy megszokott, unalmas, irodában ülő munkám van, mindig van benne valami újdonság.

Most egy új ötleten dolgozunk. Az egyik anyuka szeretne a férjének egy pulóvert egy felirattal. Nagyon helyesnek találom, mert az a nyomott minta került rá egy családi fotóval, hogy azok akik fontosak apának hívnak. Hát nem megható. Néha szeretnék ott lenni az átadások pillantásban, és látni a meghatódottságot az arcokon…